Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány erőből igyekszik letörni a Magyar Orvosi Kamara által szervezett ellenállást. Erre utal az, hogy az elmúlt napok üzengetései után a tettek mezejére lépett, a Belügyminisztérium vadonatúj törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amiben azt tervezi, hogy megszüntetik a kötelező orvosi kamarai tagságot. Mindezt nem is akárhogyan. A MOK hétfő délután sajtótájékoztatón reagál a friss tervezetre, amit egyébként a kormány egyetlen nap alatt tolna át a törvényhozáson.
Három év múlva, a mostani kormányzati ciklus végére teljesen át fogja hangolni a kormány a fekvőbetegellátás és a szakellátás finanszírozását - jelezte a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. A Belügyminisztérium államtitkára részletesen vázolta azt, hogy a kormány mire készül 2026-ig például a kórházak finanszírozásának terén, érvelése szerint ezzel fenntarthatóvá válik az egészségügy finanszírozása. Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató eközben arról is beszélt, hogy hogyan működhet egymás mellett a közfinanszírozott- és a magánegészségügy.
Egy újfajta, a járóbetegellátás minőségét bemutató felmérést készített az elmúlt fél évben a Prémium Egészségpénztár reprezentatív mintán. Az ebből készült mutatók alapján elsőre meglepőnek tűnő eredmény született: az állami ellátás ebben a tekintetben nem teljesít sokkal rosszabbul, mint a magánegészségügy, sőt. Az egészségpénztár vezetői egyúttal azt ígérték: a felmérést mostantól minden évben elkészítik, hogy idősorosan is összevethetőek legyenek az eredmények.
Az idei év végén betervezett 30 milliárd forintos állami adósságrendezés mérete nem kielégítő, és a konszolidáció megvalósításának módját is lehet kritikával illetni, ugyanis az nem ösztönöz teljesítménynövelésre - fejtette ki a Portfolio-nak nyilatkozva Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójával beszélgettünk arról, hogy miért garantált, hogy gyorsuló ütemben fog tovább növekedni a kórházak tartozásállománya, de kérdeztük a napokban nagy port kavart friss rendelettervezetről is, amelyet sokan már csak az orvosok kényszermunka-törvényének neveznek.
Valóságos rendelettervezet-dömping érkezett a napokban a Belügyminisztérium részéről a magyar egészségügyet érintően. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány szélsebesen haladna tovább az átalakítás útján, és vannak olyan intézkedések, amelyek kicsapták a biztosítékot ismét a Magyar Orvosi Kamaránál.
A napokban megjelent egészségügyi rendelettervezet, ami az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond továbbképzésének statáriális intézkedése, előre nem látható, romboló hatással fenyeget - figyelmeztet a kormány javaslata kapcsán a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata egy frissen nyilvánosságra hozott levélben, amelyet a kormányzati döntéshozóknak is elküldtek. A szervezet - amely a legtöbb magánegészségügyi gazdálkodó szervezetet képviseli - arra is rámutat, hogy a jogalkotó céljaival ellentétes következményekkel kell számolni a rendelet januári alkalmazása után: súlyos költségvetési károkat és súlyos, hosszú távú ellátási gondokat, valamint az egészségügyi rendszer megroppanását vetíti előre a VOSZ tagozata. Többször is azt hangoztatja a szervezet, hogy a kormányzati lépés a magánegészségügy erőszakos meggyengítését, végső soron megszüntetését jelentené.
Egy új kormányzati terv szerint az orvosok engedélyének megújításához már nem lesz elegendő a magánellátásban történő praktizálás, havi 20 órát kellene dolgozni az állami rendszerben. A tervezet hivatalos indoklásában egy szó sincs arról, hogy valójában miért is van szükség erre az első ránézésre éles beavatkozásra. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi állhat a háttérben, és hogy milyen hatásokat válthat ki a tervek szerint január elsején már életbe is lépő módosítás.
Egy friss, a közlönyben kihirdetett kormánydöntés értelmében a kormány az év végéig várható mintegy 60 milliárdos tartozásnak csak a felét, 30 milliárd forintot fizeti ki - írja a Népszava.
Miből érzékelhetjük, ha egy területen nagy a baj? Ha már a tűzoltásban résztvevő szakemberek saját maguk is kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek: itt már olyannyira hatalmas a tűz, hogy minden eszközt be kellene vetni. Lényegében ezt fogalmazták meg az egészségügyben dolgozó szakemberek a Magyar Kórházszövetség héten megrendezett "Ápolás - Társadalmi létkérdés" című konferenciáján, ahol a szakdolgozók munkájának jelentőségére mutattak rá.
Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.
A MOK elnöksége a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának Parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt - olvasható a Magyar Orvosi Kamara közleményében.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
Az egészségügy átalakítását célzó végleges javaslatcsomagot juttatott el a területért felelős Belügyminisztérium a szakmai szervezetekhez. A tervezet része az egészségügyi szakdolgozók béremelése.
A tegnapi és a mai napon sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek alapján elkészült és rövidesen a kormány elé kerül egy, az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi törvényjavaslat. Ha az előterjesztés részleteiről a sajtóban leírtak helytállóak, úgy fontosnak tartjuk már most leszögezni: ezen javaslatot a MOK ez idáig nem kapta meg - olvasható a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalásában.
Hamarosan a kormány elé kerül a Belügyminisztériumban elkészített, az állami irányítást erősítő, szabad orvosválasztást korlátozó, egészségügy átalakítását célzó tervezet - tudta meg a Népszava. A tervezet az ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét érinti.
A Magyar Orvosi Kamara azt reméli, hogy jelentős átalakítás kezdődik a magyar egészségügyben, mert látványosan romlik az ellátás hozzáférhetősége. Svéd Tamás, a MOK titkára a Szabad Európának arról is beszélt, hogy a kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés.
Történelmet írhatunk, ha ezt el nem rontjuk. A szándék, hogy a sok-sok ellentét helyett a közös érdekekre koncentráljunk, win-win helyzetet eredményezhet az állami és a magánegészségügy szektor között a betegek érdekében - mondta felvezető előadásában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozatának elnöke, a VOSZ társelnöke. A VOSZ tagozatának szekcióelnökei az ezt követő panelbeszélgetésben a teljes magyar egészségügyet feszítő problémákat járták körül, kifejtették gondolataikat a lehetséges fejlesztési irányokról és felajánlották partnerségüket a döntéshozók számára.
A kormány három fő célt tűzött ki az egészségügyben, ezek közül a legfontosabb az egészségben eltöltött életévek számának növelése - közölte a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára csütörtökön Budapesten.
